Köszönjük minden kitöltőnek az együttműködést, és így a hozzájárulást a település jövőjének formálásához. A kérdőív célja a tanyai közösség és külterületen élők helyzetének és igényeinek felmérése volt.
A kérdőívet online és papír alapon is el lehetett érni. Összesen 38-an töltötték ki. A külterületi lakossághoz mérve ez aránylag csekély szám, így biztos következtetéseket nem lehet levonni. Az itt feltárt problémaköröket a települési kérdőív, a kiscsoportos foglakozások és a meglapozó vizsgálatok eredményivel együtt szükséges egységben kezelni.
A kérdőívre érkezett válaszok alapján elmondható, hogy a tanyai közösségben legtöbben már korábban tanyai életmódot folytattak, így nem külső hatás következtében választották az életmódot, leginkább folytatták azt, vagy a természetközeli, lassabb életmód miatt csatlakoznak Csemő tanyai közösségéhez. A tanyák használatát tekintve a klasszikus önellátó termelés mellett megjelenik a termelés nélküli lakhatás. A saját felhasználásra vagy eladásra való termelést leginkább környezeti problémák hátráltatják (szárazság, invazív-/gyomnövények).
Az itt élők jellemzően autóval közlekednek, de számottevő a kerékpáros közlekedés is. A kitöltőknek csaknem a fele használ közösségi közlekedést (helyközi buszjáratok). Ezen szolgáltatások javítására egyhangú igényként jelent meg a Cegléd felé közlekedő járatok sűrítése, és az indulási-érkezési időpontok optimalizálása. A buszmegállóig leginkább kerékpárral, vagy gyalog jutnak el az emberek. A kitöltők szerint a kerékpártárolási lehetőségek erősen hiányosak, illetve az elérhető szolgáltatások nem megfelelő minőségűek.
Közszolgáltatások tekintetében legtöbb helyen biztosított a vezetékes áramellátás, de annak minősége változó. A kitöltők felénél változó minőségben elérhető még vezetékes vagy vezeték nélküli hírközlési hálózat. Egyéb szolgáltatások csak a településhez közvetlenül csatlakozó területeken érehetőek el. Közműpótló berendezéséket nézve szinte minden kitöltő rendelkezik fúrt kúttal, azonban szennyvízkezelő berendezéssel csak a kitöltők harmada. Jelenleg még kevesen használnak megújuló energiaforrást. A válaszadók kétharmada tervez egyéni közműpótló berendezést telepíteni, de többen nem tudják milyen lehetőségek érhetőek el számukra.
Közösségi kapcsolódásra legtöbben (47%) a faluban, vagy lakóhelyükhöz közel (23%) találnak lehetőséget. Nehézséget okoz ebben, a közlekedési lehetőségek hiánya, vagy nehéz elérhetősége. A kitöltők a tanyai közösségre fókuszáló közösségépítő eseményeket látnának szívesen, továbbá igény van ismeretterjesztő és tapasztalatcsere programokra is.
Amennyiben kíváncsi a kérdőívekre adott válaszokra az alábbi gombok segítségével megjelenítheti a kérdéssort, a kérdésekre kattintva pedig az adott válasz is előhozhatja.
A kérdőív kérdéseire adott válaszok részletes kiértékelését asztali számítógépen tudja megtekinteni ezen az oldalon
Csemő tanyai közösségébe, a kérdőívet kitöltők közül, legtöbben Ceglédről vagy Budapestről és környékéről költöztek. Érkeztek még Érdről, Örkényből és Dabasról is. Legtöbben 2019 után érkeztek, de voltak, akik a kétezres évek első felében költöztek ide.
A kitöltők közül a legtöbben (42%) egész életükben tanyán éltek, de voltak (14%), akik kisebb-nagyobb megszakítás után tértek vissza ehhez az életmódhoz. Szinte egyenlő mértékeben meghatározó volt a tanyasi életmódot választók közül a városból való kiköltözés a természeti környezetbe, az önellátás és az eladásra való termelés lehetősége. Kevésbé volt jellemző a kitöltők körében a „megélhetési kiköltözés”, a hobbytevékenység miatti tanyára költözés, vagy az ismerősök, család vagy egyéb közösségekhez való csatlakozás.
Legtöbben turisztikai célú, vagy lakhatási célúra változtatnák jelenlegi tanyájukat, de ha lehetőségük lenne rá többen megélhetési forrásként gazdálkodnának.
A kitöltők számára a tanyán való termelés fenntartását vagy elkezdését leginkább az abból való bizonytalan megélhetés, illetve az invazív növényfajokkal és gyomnövényekkel való küzdelem jelenti. Többször jelölték a víz, a munkaerő és a feldolgozóüzem vagy felvevőpiac hiányát.
A legtöbbet említett probléma egyértelműen a buszjáratok sűrűsége, és kedvezőtlen indulási/érkezi időpontok. Ezután a dűlőutak rossz minősége , valamint a kóborkutyák okozta veszélyek jelentik a problémákat.
A korábbihoz hasonlóan a buszjáratok sűrítésére érkezett a legtöbb javaslat, kiemelten Cegléd felé és vissza. Ezen felül felmerült az arra rászorulók megállókig való eljutásának segítése.
A kérdésre a válaszadók akadályozó tényezőként említették a programokra való nehéz eljutást a közlekedési nehézségeik miatt, illetve többen leírták, hogy nehezen találnak befogadó közösségeket.
A válaszadók töredéke tagja ilyennek. Aki tag leginkább a „Virágos Csemő” címhez kapcsolódó csoportban tevékenykedik.
